Hinta-palinta, homoksüti, flip-chart, meeting

2009 június 15. | Szerző: Tóth Bori |

 

Sokaknak jelent gondot a gyermek mellől visszatérni a munkába. Nem csak szervezéstechnikailag nehéz az új feladatokkal megbirkózni: összeegyeztetni a munkát a háztartással és a családi élettel, de sok nő küszködik megkopott önbizalma, elhalványult régi fénye végett.

 

Az aprósággal eltöltött idő ma hat hónaptól egészen három évig terjedhet. Az utóbbi időben meglehetősen sok anyuka fordult hozzám tanácsért, azzal kapcsolatban, hogy hamarosan újra munkába kell áll, és úgy érzi, amellett, hogy a szülést követően az alkata is változott, esetleg deréktájékon maradt néhány plusz kiló, bizony el is kényelmesedett a picúr mellett. Szinte semmire nincs ideje, legfőképpen magára és nem igazán tudja, hogyan lehet újra vonzó, hol, hogyan és miből álljon neki újra a „dolgozós ruhatár” kialakításának.

 

A legtöbb nő tisztában van azzal, hogy a szülés után vissza kell mennie dolgozni. Az tulajdonképpen mindegy is, hogy ezt örömből vagy kényszerből teszi, de az biztos, hogy tudatosan készül rá.

 

A legfontosabb, hogy az a törekvés, hogy visszanyerjük régi fényünket, a saját megelégedésünkre kell szolgáljon, belőlünk kell fakadjon. Elsősorban magunk miatt kell erre törekednünk, hogy magabiztosan nézhessünk bele a tükörbe, szeressük magunkat, ezt sugározzuk ki és ezt is vonzzuk be.

 

Sajnos, csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy kövessék a divatot, különösen a jelenlegi gazdasági helyzet idején, de egy okosan kialakított, jól felszerelt ruhatárban a jó minőségű elemek és kiegészítők, színben és fazonban is remekül variálhatók egymással. Így a nehezebb időkben, egy – két új kiegészítővel mindig üde és minőségi megjelenést kölcsönözhetünk magunknak. Ez pedig hosszú távon sokkal kifizetődőbb, mint az olcsóbb, de rosszabb minőségű, így gyorsabban elhasználódó ruhák megvásárlása.

 

Az emberek általában azt a márkát veszik, amelyiket szeretik, amelyikben jól érzik magukat. A stílust, a harmóniát és az összhangot mindenki megteremtheti a saját pénztárcájára hangolva, szem előtt tartva, hogy a kevesebb néha több. Inkább legyen néhány értékesebb darab a szekrényben, amelyet sokféleképpen variálhatunk, mint több, rossz minőségű ruhadarab.